Halloween t�rt�nete. Kicsit m�sk�pp
 

Most, hogy m�r Magyarorsz�gon is divatba j�ttek a k�l�nf�le Halloween-partik, -bulik �s -b�lok, nem baj, ha tudjuk, mir�l is sz�lnak az ilyenkor szok�sos l�k�tt jelmezek, a vil�g�t� t�kfejek, a t�zij�t�k �s a ricsaj. A kelt�k �gy tartott�k, hogy ezen a napon a t�r �s id� szab�lyai �rv�ny�ket vesztik. Az egyik magyar�zat szerint azok a lelkek, akik az elm�lt �v sor�n vesz�tett�k el test�ket (�rtsd: meghaltak), ezen a napon visszat�rnek, hogy �j testet tal�ljanak maguknak, s ebben �j �letet kezdjenek. Az �l�k viszont nem szeretn�k, hogy szellemek k�lt�zzenek bel�j�k, ez�rt ezen az �jszak�n mindent megtesznek a szellemek t�voltart�sa �rdek�ben. �gy azt�n otthonaikban kioltott�k a t�zet, hogy a szellemeknek ne legyen kedv�k behatolni a hideg, s�t�t h�zakba, �k maguk pedig k�s�rteties ruh�kat �lt�ttek magukra, �s nagy zajjal par�d�ztak f�l �s al�, hogy ezzel elijessz�k a testekre vad�sz� lelkeket. Egy m�sik magyar�zat szerint a t�zeket az�rt oltott�k ki, hogy majd a k�z�s t�zb�l - a druid�k Usinachban �g� t�z�b�l - �jragy�jts�k �ket. Egy harmadik v�ltozat a nyilv�nos t�zrak�st az ember�ldozattal hozza kapcsolatba. E szerint ilyenkor vetett�k m�gly�ra azokat, akiket - feltev�s�k szerint - m�r megsz�lltak a szellemek.

A Halloweennek van egy sz�lesebb kult�rk�rt �rint� �rtelmez�se is. Ez pedig a boszork�nyhithez kapcsol�dik. A boszork�nys�ghoz ugyanis hozz�tartoznak a nagy beavat� szertart�sok, a boszork�nyszombatok int�zm�nye. Ebb�l az esem�nyb�l �vente n�gyet tartottak meg, minden �vszakban egyet-egyet. Egyet Gyertyaszentel� idej�n, egyet m�jusban (ez volt a Walpurgis-�j), augusztusban tartott�k Lammas szertart�s�t, v�g�l pedig Halloweent. Sz�val el�g katyvaszos nap ez: keverednek benne kelta, germ�n pog�ny elemek, ott bujk�l benne egy kis r�mai komponens is (a r�maiak a kelt�kt�l �tvett�k ezt a napot, k�ts�gtelen, hogy m�r ember�ldozatt�l mentesen), �s v�g�l ott a katolikus hagyom�ny. Ehhez k�pest Magyarorsz�gra egy�rtelm�en Amerik�b�l, s�t, az amerikai t�megkult�r�b�l ker�lt �t. Ja, �s hogyan ker�lt Amerik�ba? Az 1840-es �vekben a kelta hagyom�nyokat �rz� �r bev�ndorl�k vitt�k magukkal.
Halloween elk�pzelhetetlen az �dess�get k�reget� gyerekek n�lk�l. Ezt viszont nem az �rek hozt�k. Ez kereszt�ny szok�s, amely m�r a kilencedik sz�zadban is l�tezett. A korai kereszt�nyek november 2-ik�n h�zr�l-h�zra j�rtak "l�leks�tem�ny�rt". Ez�rt cser�be im�dkoztak a nagylelk� adom�nyoz� csal�dj�ban elhunytak lelk��rt. Ehhez kapcsol�dott m�g az a hiedelem is, hogy a hal�l ut�n a lelkek a pokol torn�c�ra ker�lnek (limbus), s az im�ds�g hozz�seg�ti �ket, hogy a mennybe ker�ljenek.

Ami a t�k�t illeti, az eredetileg tarl�r�pa volt. Nem a kelta mitol�gi�b�l, m�g csak nem is a kereszt�ny hagyom�nyokb�l sz�rmazik, hanem az �r folkl�rb�l, pontosabban egy n�pmes�b�l. Ennek h�se r�szedte az �rd�g�t. Felcsalta egy fa tetej�re, azt�n keresztet v�sett a fa k�rg�be, �gy az �rd�g nem tudott lem�szni. V�g�l az egyszeri ember - bizonyos Jack - alkut k�t�tt az �rd�ggel. Meg�llapodtak, hogy az �rd�g innen kezdve b�k�n hagyja az embert, aki cser�ben leengedi a f�r�l. Hi�ba t�nt j� �zletnek, miut�n Jack meghalt, nem bocs�tott�k be a mennyorsz�gba. �rthet�: alkut k�t�tt az �rd�ggel. De a pokolba sem juthatott be, hiszen �tverte az �rd�g�t. Ekkor kapott az �rd�gt�l egy �g� zsar�tnokot, hogy ennek f�nye vezesse a s�t�ts�gben. Jack pedig a zsar�tnokot egy kiv�jt r�p�ba tette. Amerik�ban azonban az �r bev�ndorl�k azt konstat�lt�k, hogy ott van t�k b�s�gesen, �gy Jack mesebeli l�mp�sa r�pa helyett a kiv�jt t�k lett.
�s hogy teljes legyen ennek a multikultur�lis �nnepnek a k�pe, tegy�k hozz� azt is, hogy manaps�g Amerik�ban sok templomban szerveznek Halloweenkor programokat a gyerekeknek, amelyeknek elengedhetetlen tartoz�ka a t�kv�j� verseny.